A szerkesztők az Agrárvilág aktuális hírei mellett riportok, jegyzetek és interjúk segítségével foglalkoznak a mezőgazdaság témaköreivel. Figyelnek a környező falvak, illetve a termőterület különleges adottságaira csakúgy, mint a különböző gazdálkodási formák sajátosságaira vagy a mezőgazdasági környezetvédelem módszereire.
A gazdálkodó életmód szépségeire és fontosságára próbálják meg felhívni a figyelmet.
Az Agrárműsor készítésénél alapelvnek teki ntjük, hogy különösebb elméleti fejtegetés nélkül. De tartalmában tudományos igényű műsor készüljön. Mely a mindennapos munkában. Döntéseinkben megfelelő támaszt ad-közérthető nyelven magyar kifejezésekkel.
Közérthető-szinvonalas-érdekes-szakmai müsor minden vasárnap.


A műsor készítői, Nagy Sándor és Gulyás Nándi hasznos tanácsokat és információkat kínálnak mind a hivatásszerűen gazdálkodók, mind pedig a kiskertet művelők számára.

2008 évben 5 ha egybefüggő almaültetvényem az eredményes védekezés érdekében Csalomon rovarcsapda segítségével figyeltem meg az almamoly rajzását, fejlődését.

A feromoncsapdát a koronában levő vázágakra, lombos ágra helyeztem ki.

A szexferomon csapdák a nőstény lepkék csalogató-anyagát tartalmazzák, ezzel vonzzák az almamoly hím egyedeit.

A hajdújáráson beállított szexferomon csapdák április 28-tól szeptember 10-ig folyamatosan felvilágosítást adtak a területen élő almamoly populációk változásairól.

Az imágók számbeli és időbeli változásáról kaptam eredményt, ami meghatározta az optimális védekezési időt, és a várható fertőzöttséget.

Minden második napon feljegyeztem, hány lepkét fogott a csapda.

Ezek az adatok nemcsak kísérleteim céljait, de védekezések időpontjának megállapításait is szolgálták.

A több kihelyezett ferromoncsapda alapján látható, hogy az almamoly rajzása 2008-ban a kisparcellás, elhanyagolt, keveset permetezett vagy teljesen műveletlen területeken az almamoly kétszer akkora darabszámban fordulnak elő, mint az általam redszeresen művelt ültetvényben, melynek közelében nincs alma, almás terület.

Évről évre azt tapasztaljuk, hogy növekszik az almamoly populációk száma.

Időközben bebizonyosodott, hogy Franciaországban más rovarölőszerekkel szemben is kialakult a rezisztencia: ezek a piretroidok és a foszforsav-észterek, de a rovarok növekedésszabályzó anyagával szemben is, mint a fenoxycarb (Insegar) és a tebufenozid (Nomolt).

Elgondolkodtató az almamoly elleni védekezés lehetőségei, miután valószínűvé vált, hogy az almamoly hazánkban is ellenállóvá vált a kémiai szerekkel szemben

2007. év nemcsak a tavaszi fagy miatt lett különleges az almatermesztők számára, hanem az almamoly  különösen nagymértékű kártétele miatt is.

Nem csak az én almáskertemben, de több környékbeli kertben is elérte az 50%-ot a károsított gyümölcsök aránya. A jobb helyeken is 15% körüli károsodás volt.

Az időjárás kedvezett a molyoknak, de az 50%-os kár arra utal, hogy ott talán rezisztens törzsek fejlődtek ki

. Egy 10 éve permetezetlen, magára hagyott almáskertben csak 45%-os károsodást találtam.

Több évtizede, hogy az almamolyokban ellenálló-képesség kezdett kialakulni a foszforsavészterekkel szemben Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában valamint Európában- az ellenálló-képesség elsősorban a diflurobenzuron (Dimilin) ellen alakult ki

Svájcban a rezisztenciát 1996 májusában észlelték, azóta csak súlyosbodott a helyzet

A védekezések nagyobb gyakorisága és a dózisok emelése nem oldotta meg a kérdést, inkább meggyorsult az ellenálló egyedek kiválasztódása.

Az almamoly 2008-ban is elhúzódóan rajzott, ezért a károsított őszi almákért ez a faj is felelős.

Az almamoly kártétele még ősszel is jelentős volt.

A szakemberek többsége ekkor már kettő és fél generációról beszélt a korábbi kettő helyett.

2009 novemberében a vizsgálati eredmények birtokában kijelenthetjük ,hogy Észak-Bácskában az almamolynak a tankönyvekben leírtak ellenére is három generációja volt jelen. Ebből adódóan a jövő évi növényvédelmet már így kell tervezni.

A virágzásban alkalmazott rovarölő szerek használata javítja az esélyeket az almamoly elleni védekezésben, a problémát az jelenti, hogy kevés az a szer ami a méhkimélő technológiába belefér ami viszont alkalmazható lenne az árban nem versenyképes illetve nincs arányban az alma árával.

Úgy gondolom, ideje új védekezési módszereket bevezetni a kialakuló vegyszer-ellenállóság, és a környezetkímélés miatt is. Egyre valószínűbb, hogy a légtértelítéses, vagy összezavarásos módszer versenyképes lesz, nagy költségei ellenére is

A kémiai védekezés látszik a legolcsóbbnak, de félő, hogy ismét szinte hatástalan lesz és akkor az a legdrágább módszer

Gulyás-Oldal Nándor

kertészmérnök